Nógrád Megye Önkormányzata

Részletek

Megjelent: 2017. március 10

Részletek

Megjelent: 2017. március 10

Seres Tibor tűzoltó alezredes igazgatói kinevezését dr. Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője ünnepélyes állománygyűlés keretében adta át március 10-én. Az alezredes március 16-tól tölti be Nógrád megyében a katasztrófavédelem megyei vezetőjének beosztását, immár ezredesként.

A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság új igazgatójának beiktatási ünnepségére a Nógrád megyei önkormányzat dísztermében került sor. Seres Tibor tűzoltó alezredest, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltségének vezetőjét dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere március 16-i hatállyal nevezte ki a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság élére, egyúttal ezredessé léptette elő. Az új igazgató beiktatása alkalmából megtartott ünnepélyes állománygyűlésen a belügyminiszter határozatát Bittmann Tibor tűzoltó dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság humánszolgálatának vezetője ismertette, majd dr. Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató adta át a kinevezést az új igazgatónak. A rendezvényt az igazgatóság tiszti állományának, valamint az együttműködő társ- és rendvédelmi szervek vezetőinek és képviselőinek, továbbá a megyei és helyi védelmi bizottságok elnökeinek és megjelent tagjainak jelenlétében tartották meg.

A kinevezési okmány átadását követően Góra Zoltán mondott beszédet. Elöljáróban gratulált az új igazgató kinevezéséhez és előléptetéséhez, majd felidézte Seres Tibor huszonhárom éves szakmai életútját a Heves város tűzoltóságán eltöltött időtől az egri kirendeltségvezetői székig. A tábornok úgy fogalmazott, Nógrád megye frissen kinevezett igazgatója szolgálatát mindig magas szinten látta el, amelyet több alkalommal el is ismertek. Góra Zoltán beszédében köszönetét fejezte ki az előző igazgatónak, Berecz György tűzoltó ezredesnek, mint mondta, munkájával szilárd alapokat teremtett, ezt kell továbbvinnie a megyei katasztrófavédelem új vezetőjének.

A főigazgató szavait követően Berecz György tűzoltó ezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központjának 2017. január elsejével kinevezett igazgatója mondott búcsúbeszédet. Az ezredes felidézte a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság élén eltöltött öt és fél év legfontosabb eseményeit. Elmondta, kétezer-egyszáztíz napja ugyanezen a helyszínen, a megyei önkormányzat dísztermében tartotta székfoglaló beszédét, azóta pedig számtalan dolog történt. Berecz György sorra vette az elmúlt időszak legfontosabb mérföldköveit, külön kiemelve a diszlokáció alakulását. Elmondta, ez alatt az idő alatt vált önkormányzatiból hivatásossá a pásztói tűzoltóság, létrejött a rétsági, a berceli, a szécsényi és a bátonyterenyei katasztrófavédelmi őrs, így elmondható, hogy a vonulási idő Nógrád megye teljes területén tizenöt perc alá csökkent. Az ezredes az eredmények között felsorolta, hogy mára a megyében huszonhárom önkéntes tűzoltó egyesület működik, az emberek szükség esetén számíthatnak a Palóc Mentőcsoport segítségére, új munkahelyek teremtődtek, technikai fejlesztések mentek végbe, illetve az igazgatóság együttműködési megállapodást kötött szlovák partnerszervezetével, a Besztercebányai Kerületi Tűzoltó Igazgatósággal.

Az elköszönő igazgató beszéde után Seres Tibor tűzoltó ezredes, a katasztrófavédelem új Nógrád megyei vezetője mondott beszédet. Először is nagy megtiszteltetésnek nevezte a kapott új feladatot, amelyet mint kijelentette, kellő szakmai alázattal fog elvégezni. Mint mondta, a precíz, elhivatott munkavégzés híve, fontos számára a figyelem, a pontosság, a tisztesség és az alázat. Seres Tibor hangsúlyozta, elődje munkájának folytatására törekszik. Mindehhez a kollégák támogatását kérte.

Az ünnepélyes állománygyűlés a csapatzászló átadásával folytatódott: a távozó igazgató átadta a szervezet csapatzászlaját utódjának, majd dr. Kalocsai Péter, a Nógrád Megyei Kormányhivatal főigazgatója osztotta meg ünnepi gondolatait a megjelentekkel. A főigazgató gratulált az új igazgató kinevezéséhez és megköszönte elődjének az öt és fél év alatt elvégzett munkát. Beszédében úgy fogalmazott, egy szervezet erőssége az elkötelezett munkatársakban rejlik, a katasztrófavédelem pedig ilyen szervezet.

A rendezvény zárásaként Skuczi Nándor, a Nógrád megyei közgyűlés elnöke mondott pohárköszöntőt. Megköszönte Berecz György ezredesnek az elvégzett munkát, amelynek elismeréseként átnyújtotta a korábbi igazgatónak a Nógrád Megyéért Díjat. A közgyűlés elnöke Seres Tibor frissen beiktatott katasztrófavédelmi igazgatót biztosította arról, hogy a megyei közgyűlés továbbra is támogatja a megyei katasztrófavédelem munkáját.

2017. március 10.

forrás:nograd.katasztrofavedelem.hu

Részletek

Megjelent: 2017. március 07

A CPLOL, az Európai Unió Logopédusainak Állandó Bizottsága kezdeményezésének szellemében a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége, mint a CPLOL állandó teljes jogú tagja, ebben az esztendőben is felhívást intéz a hazai logopédusokhoz, logopédiai szakmai szervezetekhez, logopédiai ellátást végző közoktatási és egészségügyi, szociális  intézményekhez, alapítványokhoz, egyesületekhez, logopédusképzést nyújtó felsőoktatási intézményekhez, hogy csatlakozzanak a Logopédia Európai Napja kezdeményezéshez, és nyissák ki kapuikat, mutassák meg településük lakóinak, vezetőinek, az érintettek hozzátartózóinak, az érdeklődőknek, hogy mit jelent a logopédiai tevékenység, mit tesznek a kommunikációs zavarok megszüntetése, enyhítése, az érintettek támogatása érdekében.

Részletek

Megjelent: 2017. március 01

Az NGM – KKVHÁZ vitadélután ezúttal Balassagyarmatra látogatott. Rendkívül értékes gondolatokat hallhattak a megjelentek a fiataloktól és az idősebbektől egyaránt.

Az ország egyik kétség kívül hátrányos helyzetű térség történelmi központja, Balassagyarmat adott otthont az idei első NGM KKVHÁZ a hátrányos helyzetű térségekről szóló kávéházi hangulatú beszélgetésének.

A résztvevők egy barátságos mérkőzés keretén belül vitatták meg a leszakadó települések nehézségeit, egyben megfogalmazva kéréseiket a kormányzat felé, hogy az állam miben segíthetné a felzárkózást. Az asztaltársaságok jó gyakorlatokat osztottak meg egymással arról, hogy ők maguk, mint magánszemélyek, és mint helyi vállalkozások, hogy miben tudnának hozzájárulni a közös ügy sikerhez.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a résztvevők kifejezetten a humán erőforrás fejlesztésben és a tudásalapú gazdaság megteremtésében látják a kitörési pontot. Megfogalmazódott az igény egy helyi felsőoktatási intézmény létrehozására, azzal a céllal, hogy megtartó- és vonzó erő legyen a fiatalság számára. A strukturális munkanélküliség leküzdésére a felsőoktatás mellett felmerült az igény a szakképzés fejlesztése és a realizálódó képzések a piaci igényekhez való illesztése iránt. Belső humán erőforrás hatékonyságnövelése kapcsán, a felszólalók szerint a mentorok és szakmai tapasztalattal rendelkező személyek bevonása teremthet hozzáadott értéket a vállalkozások számára, melyhez források teremtésében várnának kormányzati segítséget. A helyi humán erőforrás megtartása szempontjából a győztes csapat, az Új Palócország Egyesület a multinacionális cégek jelenlétét kívánja erősíteni, azzal a célzattal, hogy helyi szinten növekedjen a bérszínvonal és fejlődjön az infrastruktúra. Ezzel szemben más csapatok a helyi vállalkozások összefogásának fontosságát emelték ki, kihasználva a térség adottságait, építve a hagyományokra.

A jelenlevők hangsúlyozták az infrastruktúra fejlesztésének szükségességét, kihasználva a határ és egyben a fővároshoz közeli elhelyezkedésben rejlő lehetőségeket. E kapcsán került említésre az elszigeteltség csökkentésére szolgáló 21-es főút négy sávossá tétele. A logika szerint az infrastruktúra fejlesztése szükséges, de egyben kétélű fegyver is lehet, hiszen ösztönözheti a beruházásokat, ugyanakkor kidolgozott helyi fejlesztési koncepció és a térség vonzerejének növelése nélkül az további elvándorlásoknak nyithat utat.

Több kifejezetten innovatív és kidolgozott ötlet is megosztásra került, ezek közül a legérdekesebbek közé tartozik a tudomány és technika házának ötlete, amely már gyermekkorban arra nevelné a felnövekvő nemzedéket, hogy a technika vívmányait ne csak használják, hanem a működését is értsék.

Vastapsot kapott a rendezvény megszervezéséért és a témajavaslatáért Bablena Ferenc a Megyei Közgyűlés alelnöke.

Skuczi Nándor, a Megyei Közgyűlés Elnöke szorgalmazta a további együttműködést, meggyőződve a megjelentek egységes támogatásában és jobbító szándékában.

(forrás:www.kkvhaz.hu)

Részletek

Megjelent: 2017. február 28

A bírák munkájának alapvető eszköze a 2018-ban hatályba lépő három új kódex, ezért az Országos Bírósági Hivatal (OBH) idei fő célja ezen kódexek hatékony oktatása - mondta az OBH elnökhelyettese kedden Balassagyarmaton.

Gyarmathy Judit a Nógrád megyei összbírói értekezlet előtt tartott sajtótájékoztatón jelezte: 2018. január elsején hatályba lép a polgári perrendtartás és a közigazgatási perrendtartás kódexe, és jövő év júliusában várható a büntetőeljárási kódex hatályba lépése.
    Kiemelte, hogy hogy a bíróságokon a befejezett ügyek száma meghaladja az érkezőkét, ami megakadályozza az ügyhátralék felhalmozódását. Nagyon fontos cél, hogy ezek az adatok az új kódexek alkalmazása után se romoljanak - tette hozzá.
    Az OBH elnökhelyettese elmondta: elismert bírák bevonásával mindhárom területre készítenek elektronikusan elérhető segédletet, amely nem csak egyszerű jogszabály-magyarázat lesz. Tantermi oktatást is szerveznek, hang- és videófájlokat is készítenek, hogy megkönnyítsék a felkészülést.
    Gerber Tamás, a központi igazgatás felügyeletéért felelős Országos Bírói Tanács (OBT) tagja azt mondta: a Balassagyarmati Törvényszék 2016-ban mind az ítélkezésben, mind a nem szorosan az ítélkezéshez kapcsolódó, de az OBH elnökének stratégiai célkitűzését megvalósító programokban (mint a szolgáltató vagy a nyitott bíróság program) kiemelkedő eredményeket tudott elérni.
    Benkó Anna, a Balassagyarmati Törvényszék elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: 2016-ban is jól teljesítettek a Nógrád megyei bírák, minden ítélkezési szinten és minden ügyszakban nőtt az egy éven belül befejezett ügyek aránya; a járásbíróságokon az ügyek 91 százaléka egy éven belül befejeződött.
    Az elhúzódó, két éven túli ügyek számát 2016 március végére, egy év alatt 43,59 százalékkal csökkentették, ami országosan is jelentős eredmény.
    Benkó Anna szólt arról is, hogy egyre nagyobb mértékű az elektronikus ügyintézés, a Balassagyarmati Törvényszékhez 454 elektronikus polgári, közigazgatási, munkaügyi per kezdődött 2016-ban.

Balassagyarmat, 2017. február 28., kedd (MTI)

Részletek

Megjelent: 2017. február 28

Részletek

Megjelent: 2017. február 25

Több hónapos serény tervezés és konkrét cselekvési sorozatok után szombaton felkerült az i-re a pont: az Országház Vadásztermében szellemi vetélkedőn mérték össze az 1956-os forradalomról és szabadságharcról szóló ismereteiket a salgótarjáni és mosonmagyaróvári középiskolások. Pontosabban azoknak az iskoláknak a négy-négy fős csapata, amelyik a december közepi városi vetélkedőkön jogot szerzett az országos döntőben való részvételre. A helyszínt és az időpontot tudatosan választotta ki a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Nógrád Megyei Szervezetének vezetősége. Az Országház exkluzivitását, építészeti nagyszerűségét, szellemi-érzelmi erejét aligha kell hangsúlyoznunk, s immáron több mint másfél évtizede a február 25-e dátuma is sokak fülében ismerősen cseng: ezen a napon emlékezünk meg a kommunizmus áldozatairól. A kommunizmus – tudjuk – társadalom-átalakító, világmegváltó eszmeként született Nyugaton, de Kelet−Közép-Európában kezdték megvalósítani totális erőszak által, mérhetetlen szenvedést okozva emberek, családok sokaságának. A világban több mint százmillió halálos áldozatot követelt a Marx, Engels, Lenin és Sztálin – idehaza a Rákosi és Kádár János – nevével fémjelzett zsákutcás kommunista gondolat, az eszement diktatúra és terror.

Az 1956-os szellemi vetélkedő ötletadója − még hat évvel ezelőtt – Sulyok László magyar−történelem szakos középiskolai tanár, kulturális újságíró, a Pofosz megyei szervezetének elnökhelyettese volt, de a megvalósítás feltételei csak mostanra, a forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára értek meg. A megyei Pofosz-szervezet pályázatot nyújtott be a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványhoz, s az 1956-os Emlékbizottság grémiuma megvalósításra érdemesnek tartotta. Így vált lehetővé, hogy a két „nagysortüzes”, sokat szenvedett város középiskolásai alaposabban megismerjék egymás 1956-os történetét, valamint az országos eseményeket. Tavaly októberben a salgótarjáni diákok és Pofosz-tagok vettek részt a mosonmagyaróvári gyásznapon, decemberben pedig az észak-nyugat dunántúliak ezt viszonozták. Ezek a látogatások nem egyszerűen csak előzményül szolgáltak, hanem szellemi gazdagodást és érzelmi motivációt is jelentettek, más szóval hozzájárultak a diákok eredményes felkészüléséhez.

A parlamenti döntőre mindkét városból 50−50 résztvevő érkezett, beleértve a versenyzőket is. A közönség mindvégig együtt élt a versennyel, s kíváncsian szemlélte, illetve hallgatta a versenyzőket, akik – bátran mondhatjuk – kitettek magukért, és alaposan felkészültek a megmérettetésre. Ezért elismerés illeti a felkészítő tanárokat is, Salgótarjánból Petőné Gál Ildikót és Sóvári Lászlót, Mosonmagyaróvárról Nyerges-Zombó Katalint és Varga Bálintot. A versenyt politikai személyiségek is megtisztelték, akik aktívan is kivették a részüket, például a díjak átadásakor. A vetélkedő alaphangját Balla Mihály Nógrád megyei fideszes országgyűlési képviselő adta meg, aki röviden bemutatta a helyszínt is: a Vadásztermet. Együtt szurkolt továbbá a vetélkedőknek Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, Mosonmagyaróvárról dr. Nagy István országgyűlési képviselő, a Földművelődésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és dr. Árvay István polgármester. S természetesen jelen volt a két ’56-os szervezet vezetője is: Bérczesi Mihályné, a Pofosz Nógrád megyei elnöke és Gábor Józsefné, a Mosonmagyaróvári 1956-os Egyesület vezetője. A zsűri elnöke dr. Bablena Ferenc István, a Nógrád Megyei Közgyűlés alelnöke volt, tagjai: Kimlei Péter mosonmagyaróvári könyvtáros és Sulyok László ötletgazda. Az utóbbi két személy dolgozta ki a vetélkedő feladattípusait és kérdéssorát, az értékelés rendjét.

A remek hangulatú, színvonalas versenyen az alábbi eredmény született. Első helyezett lett a Salgótarjáni Bolyai János Gimnázium fiú csapata 54 ponttal (felkészítő tanár: Sóvári László), második ugyanennek az iskolának a leány csapata, valamint a Mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda 6-os asztalnál ülő vegyes csapata (felkészítő: Nyerges-Zombó Katalin). A harmadik helyet a mosonmagyaróvári Bolyai Jánosról elnevezett középiskola diákjai szerezték meg (felkészítő: Varga Bálint). Negyedik helyen végzett a piarista gimnázium 1-es csapata, s a sort végül – 41 ponttal − a salgótarjáni Táncsics Mihály közgazdasági szakközépiskola diákjai zárták (felkészítő: Petőné Gál Ildikó). Mindamellett az is sikeresnek érezheti magát, aki nem léphetett fel a képzeletbeli dobogóra, hiszen mindenki ismerettel és ajándékokkal gazdagodott, és részese lehetett egy felemelő, okos játéknak. A dobogós helyen végzettek a könyvajándékokon és a 2017-es Pofosz-falinaptáron kívül díszes, szép serleget is kaptak, hogy iskolájuk is emlékezhessen a jövőben az eredményes szereplésre. S ugyanezzel a céllal bekeretezett oklevelet is átnyújtottak a szervezők a résztvevő iskoláknak. A két város polgármestere külön ajándékcsomaggal kedveskedett a partnerváros diákjainak.

A vetélkedőt állófogadás zárta a Vadászterem másik, a mérkőzés közben berendezett végében. Minden résztvevő rászolgált az ízes falatokra: a vetélkedők a teljesítményükért, a „szurkolók” pedig a kitartásukért és hűségükért. De ezzel még nem volt vége a programnak. A Salgótarjánt és Mosonmagyaróvárt képviselő jelenlévők ezután megkoszorúzták a Földművelődésügyi Minisztérium falán az 1956. október 25-ei véres sortűz emlékezetére elhelyezett emléktáblát.

Végül pozitív érzésekkel és azzal a gondolattal búcsúztak el egymástól a jelenlévők, hogy ez a rendezvény folytatásra érdemes, a kialakult kapcsolatot ápolni és megtartani kell, s lehetőség szerint újabb 1956-os vetélkedőkkel őrizni 1956 szellemiségét, ma is érvényes üzeneteit. Így koronázták meg a salgótarjáni és a mosonmagyaróvári polgárok a forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját.

                                                                                               (sok)

Részletek

Megjelent: 2017. február 24

 Megemlékező beszédet mondott Bérczesi Mihályné a Pofosz Nógrád megyei elnöke.

Megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját.

Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok teljes mértékben jogellenesen, a képviselői mentelmi jog ellenére letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében.

A politikus letartóztatása és fogvatartása az első lépés volt azon az úton, amelynek során a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket és így haladt a totális egypárti diktatúra kiépítése felé. Az eset ezzel a demokrácia és a szabadságjogok semmibe vételének jelképévé vált, amely a kommunizmus közel 50 éves uralmát jellemezte. Kovács Béla típuspéldája lett a pártállami rezsim áldozataiként számon tartott embereknek.

A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak.

Részletek

Megjelent: 2017. február 24

XVII. Medves Kupa, nemzetközi téli sporttalálkozó

Idén 17. alkalommal került megrendezésre a Medves Kupa Téli Sporttalálkozó. A Nógrád megyei Salgóbányán ebben az évben közel 100 diáksportoló tehette próbára a tudását öt sportágban.

Nagy sikerrel ért véget a XVII. Medves Téli Sporttalálkozó, ahol az idén 12 oktatási intézményből közel 100 tanulásban akadályozott diák vett részt. Erdélyből, valamint a Felvidékről is érkeztek csapatok. Az időjárás sajátosságai miatt némiképp változott a tervezett program. A gyönyörű természeti környezetben megrendezett sporteseményen labdarúgásban, rönkfutásban, váltófutásban, dartsban és ergométeres evezésben mérték össze a tudásukat a diákok.

A nagy hagyományokkal rendelkező háromnapos sporttalálkozó során az ország minden tájáról érkeztek iskolákból tanulók, akik számára a sportversenyek mellett szabadidős programokat is szervezett az eseményt megrendező Fogyatékosok Országos Diák és Szabadidősport Szövetsége, a salgótarjáni Illyés DFE, és a FLÓRA Sportegyesület.

Különleges hangulatot kölcsönzött az eseménynek az ergométeres evezés, ahol a résztvevőknek 500méter kellett „evezniük” minél kevesebb idő alatt.

A három nap összetett győztese Cered csapata lett.

Murányi Sándor:

Emlékeim szerint 1998-ban a salgótarjáni Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Központ (akkor az volt a neve) munkatársaiból verbuválódott „Flóra” Fogyatékos Gyermekek és Nevelőik Természetbarát és Tájvédelmi Egyesülete nevében kerestük meg levelünkkel az akkor helyettes államtitkárként az ISM-ben dolgozó Szekeres Pált, a volt sikeres párbajtőrvívót.

A ’90-es évek végére a fogyatékos tanulók részére már rengeteg lehetőség és alkalom kínálkozott tehetségük megmutatására, a társakkal való élmény gazdag vetélkedésre. Nem volt ez másként a sport terén sem. Atlétika, foci, és más labdajátékok versenyei egymást érték – nagyon helyesen.

Egyedül téli spottalálkozó nem állt még a mi tanulóink rendelkezésére. Ezt az égető hiányt felismerve fordultunk anyagi segítségért az ISM-hez. Jól tettük. Értő fülekre, érző szívekre, segítő kezekre találtunk. Évről-évre rendelkezésünkre áll a megrendezéshez szükséges anyagi erőforrás. Rendezvényeinken enyhe-, és középsúlyos értelmi fogyatékos, valamint autista tanulók szerepelnek függetlenül attól, hogy szegregált, vagy integrált nevelésben részesülnek iskoláikban.

Tekintettel arra, hogy a magyar nemzet etnikai térképe nem esik egybe a mai kis ország térképével, a kezdetektől törekedtünk rá, hogy rendezvényeinken, határon túli magyarok is részt vehessenek. Rendszeresen érkeznek vendégeink a Felvidékről és Erélyből, de voltak már vajdasági tanulók is nálunk. Sőt, a nemzetiségi hovatartozás sem okoz gondot. jól érzik itt magukat a szlovák gyerekek is.

Állandósuló szállás helyszínné vált a Salgóbányai Medves-Hotel.

Az évek során a fő rendező szerepét átvette a fogyatékosok sportját irányító szervezet Nógrád megyei referense Barna Péter. A háttértámogató neve is változik olykor; hol ISM, hol Fonesz, hol Fodisz, a lényeg állandó: országosan is hiányt pótló téli rendezvényünk népszerű, a szervezők lelkiismeretesek, támogatás mindig kerül, a gyerekek meg boldogok.

Hozzá tartozik az igazsághoz, hogy volt idő, amikor 16-18 csapat vett részt találkozónkon. Ma sajnos, a „KLIKesedés” gyermekbetegségei miatt az intézményi támogatás, az utaztatás nehézkes. No, de felismerve ennek a programnak a jelentőségét, egyre kevesebb lesz a részvételt korlátozó akadály.

A két napos versenyprogram „műsorszámai” az időjárás függvényében eléggé mobilisak, erős kreativitást igényelnek az ötlet-, és házigazdától, Barna Pétertől. Így sor került már havas számokra (szánkóhúzás, lesiklás, csapatcsúszás), vizes számokra (uszodai sorversenyek), sáros számokra (terepfutás, váltófutás), teremsportokra (teke, foci, ergometer).

Aki csak egyszer is szippantást vehetett a téli találkozók hangulatából, az bizton állítja, hogy szükség van rájuk, sőt hasznosak gyermeknek, pedagógusnak, kísérőnek, társadalomnak egyaránt.

Részletek

Megjelent: 2017. február 22

2016 márciusában a Nógrád Megye Önkormányzata által vezetett konzorcium pályázatot nyújtott be a „TOP-5.1.1-15-NG1 Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések - Nógrád megyei foglalkoztatási paktum” pályázat konstrukció keretében megyei foglalkoztatási paktum kialakításának és megvalósításának támogatására.

A pályázó konzorcium tagjai: Nógrád Megye Önkormányzata (a konzorcium vezetője), a Nógrád Megyei Önkormányzati Hivatal, a Nógrád Megyei Kormányhivatal, a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft., továbbá a Jonathan Livingston Seagull Alapítvány. A foglalkoztatási paktum döntően képzési és foglalkoztatást elősegítő tevékenységek megvalósítását célozza, de magában foglalja egyrészről a megye gazdaságfejlesztési, befektetés-ösztönzési tevékenységét, mint a munkaerő piac keresleti oldalának fejlesztését, illetve a hátrányos helyzetű lakosság programba történő bevonását és a programban maradásuk támogatását is. A projekt teljes költségvetése 1,024 milliárd forint, melynek 70%-át munkaerőpiaci szolgáltatásokra, képzési- és bértámogatásra kell költeni. A megyei paktum munkaadói partnerkörébe elsősorban a stratégiai nagyfoglalkoztatók, illetve a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében munkahelyteremtéssel járó fejlesztést megvalósító szervezetek tartoznak, a mikro-, kis- és középvállalkozások kezdeményezéseit a hamarosan létrejövő helyi paktumok fogják támogatni.

A projekt előkészítő szakasza keretében elkészült Nógrád megye foglalkoztatási stratégiája és akcióterve, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium jóváhagyását követően nyilvánosságra kerül. A foglalkoztatási stratégia hármas célja a gazdaság fejlesztése, a fejlődést kiszolgáló megfelelő képesítésű munkaerő biztosítása, a társadalom leszakadó rétegeinek integrációja és munkaerő piacra történő visszavezetése.

A foglalkoztatási paktum feladata, hogy a lefektetett stratégiai célok elérése érdekében erősítse a csatlakozó szervezetek foglalkoztatást segítő együttműködését, társadalmi szerepvállalását, összehangolja a munkaerőpiaci keresletet és kínálatot, megtalálja a megoldást a fejlődő vállalkozások munkaerő igényeinek rugalmas kielégítésére, illetve támogassa a hátrányos helyzetű célcsoportokat annak érdekében, hogy hosszú távra megélhetést biztosító munkát tudjanak találni. A megyei foglalkoztatási paktumhoz csatlakozhatnak mindazon Nógrád megyében működő szervezetek, amelyek egyetértenek a fenti célokkal, és együttműködésükkel támogatni kívánják a munkahelyteremtést.

A Nógrád megyei foglalkoztatási paktum együttműködési megállapodásának aláírására 2017. február 17-én került sor a salgótarjáni Megyeházán. A paktumhoz - a konzorciumi tagokon túl - több mint húsz szervezet jelezte csatlakozási szándékát, amelyek között képzőintézmények, civil és vállalkozói szakmai, érdekképviseleti szervezetek, kamarák vannak. Salgótarján Megyei Jogú Város saját TOP fejlesztési keretéből városi foglalkoztatási paktumot hoz létre, ugyanakkor az összehangolás biztosítása érdekében csatlakozik a megyei paktumhoz is.