A Nógrád Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének 2023. október 5-i ülése után ünnepélyes keretek között átadták a Palóc ének című installációt, amely mostantól a vármegyeháza Hadady-Hargitay termének központi falát díszíti. A vármegyei önkormányzat Földi Péter Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművészt kérte fel a közgyűlési terem installációjának megtervezésére és elkészítésére, aki végül a Somosi Alkotók Közösségével közösen valósította meg elképzelését.
Skuczi Nándor közgyűlési elnök köszöntőjében kiemelte, hogy ez az alkotás része annak a tudatos törekvésnek a vármegye részéről, hogy erősítse az itt élők otthonukhoz való kötődését, helyi identitását. A Vármegyei Önkormányzat az elmúlt években komplex programot bonyolított le ezzel a céllal. Része volt ennek az évről-évre megrendezendő vármegyenap, a Nógrádi Történeti Arcképcsarnok létrehozása, hagyományőrző céllal Palóc Ki Mit Tud? szervezése, a kistermelők erősítése érdekében a Vedd a nógrádit! közösségének továbbfejlesztése, olyan kiadványok létrehozása, mint a palóc szakácskönyv és a palóc nyelvjárás történetét kutató könyvek. Mindemellett készültek nagysikerű imázsfilmek, tanulmányi versenyeket bonyolítottak le, osztálykirándulásokat szerveztek nevezetes nógrádi helyszínekre, készültek oktatási segédanyagok, szerveztek irodalmi és színházi előadásokat helyi alkotók bevonásával, valamint a Madách 200 Emlékévhez kapcsolódóan megjelentek kiadványok, sőt bicentenáriumi eseményeket is támogattak, például Csesztvén. Skuczi Nándor hozzátette: nagy öröm számára, hogy ilyen csodálatos alkotással gazdagodott ez a terem. Elismerését fejezte ki a művészeknek és egyben megköszönte áldozatos munkájukat.
Földi Péter festőművész a hivatalos átadáson nem tudott jelen lenni, azonban kérésünkre megfogalmazta gondolatait a Palóc ének című művel kapcsolatban. Így nyilatkozott: - A népművészet erőforrásként bármikor felhasználható. Olyan erőforrásként, amely leginkább belső erőt tükröz. Olyan belső erőt, amelyhez ha hozzányúlunk, akkor az alkotás pillanatnyi folyamatát, de az elképzelések kialakulását is tudja inspirálni. A népművészet olyan mély gyökerű tapasztalásokból áll össze, amelynek a jelenkorhoz való igazítása nem egy erőszakolt dolog. Ha a múlt üzenete és a jelen valósága össze tud találkozni, akkor az jövőt épít. A népművészetben annyi vitalitás, annyi természeti erő és annyi belső identitás sűrűsödik, amely mentén hazugságokat nem szabad és nem is lehet kimondani. Ezek a jeltartalmak mély gyökerűek. Ott lakozik benne a mélyen átélt őszinte hazafiság és természetszeretet, valamint az ebben a lehetőségben kibontakozó életkedv is – részletezte Földi Péter, majd az alkotói munkáról szólva kiemelte: – Nagy szeretettel megköszönöm a közreműködőknek, hogy együttműködtek velem a munkában és hogy maximális teljesítményt nyújtottak. Egy olyan műegyüttest sikerült létrehozni, amely tulajdonképpen összművészeti egységként hat és a különböző elemek egymást erősítik. Közös munkánk során az egyéni alkotói energiák összeadódtak, így jött létre az itt látható egységes műegyüttes, a Palóc ének.
Az alkotók nevében Molnár Péter szobrászművész beszélt az ünnepélyes átadáson. A közös alkotói munkáról elmondta: - Földi Péter vetette föl gondolatként, hogy a megvalósuló mű kiindulópontjaként egyetemes tartalmak megjelenítése szolgáljon azért, hogy a mindenkori közgyűlésnek távlatosan is érvényes szellemi alapul szolgálhasson. Péterhez a népművészet igen közel áll, mert benne, mint egy kút mélyén csillogó kincset fedezi föl az emberségünkhöz tartozó értékeket, szakrális üzenettartalmakat. A kép megvalósítása során ehhez az alaphoz akartak visszanyúlni. Ezért választotta a kompozíció kiinduló motívumaiként a palóc lócák háttámláinak az áttört faragásait és a palóc hímzéseknek a piros-kék színvilágában megjelenő virágmotívumait. Ezeknek a motívumoknak a kiválasztásához, szerves összehangolásához, illetve a különböző anyagokból és különböző művészi technikákkal készülő műegyüttes részfeladatainak megvalósításához hívta segítségül a Somosi Alkotók Közösségét (Sipos Lászlót, Tamási Istvánt, Molnár Pétert, Tomka Istvánt és Molnár Mihályt).
Molnár Péter kiemelte, hogy az elkészített mű a motívumkutatás, a többszöri egyeztetés, az újra és újra átgondolás és finomhangolások mentén jutott el a ma látható állapotáig. Az alkotó közösség célja az volt, hogy a múltunkban meglévő szellemi, erkölcsi rendet és emberi tartást, hovatartozást képi formában megidézve erőt sugározzon és utat mutasson a jövő irányába. - Nógrádi palóc magyar teremmé kívántuk varázsolni a közgyűlés termét. Reméljük, hogy miként a kor hangzásához, és egyéni átéltséghez igazított népdal átiratok utat tudnak találni a szívektől a füleken keresztül a szívekig, úgy ez a képszerkezet is talál olyan szíveket, akik befogadják, akik épülni tudnak általa – fogalmazott.
Murányi Sándor nyugalmazott iskolaigazgató, a munkafolyamat végigkísérője és koordinátora a Palóc énekről összefoglalóan elmondta, hogy ez az alkotás kiállás. - Kiállás az élet, a megújuló élet, a normális s az örök értékek mellett. Ez az alkotás nem a woke része, nem eltörlésre biztat, hanem gyökereink megőrzésére, és utat mutat a járható jövőt illetően – fogalmazott. Murányi Sándor szerint ez a mű dimenziókat nyit meg. – Azt gondolná a gyanútlan látogató, hogy a teremnek itt van vége. Ez régen így is volt. Ezzel az alkotással a helyzet megváltozott. Ide került egy csoda ablak, egy varázs ablak. Egyszerre ablak a múltra (áttört részek) és egyszerre ablak a jövőre (festmény). S ha jobban szemügyre vesszük, azt is láthatjuk, hogy ablak a Mennyországra – hangsúlyozta, majd azt emelte ki, hogy míg a korábban itt lévő installáció az önkényuralmat jelképezte, addig a Palóc énekkel a teljes szabadság, az önazonosság öröme, a remény ad emelkedettebb tartást az ittlévőnek, s talán segít a döntéshozatalban is. - Ez az alkotás súg, biztat. Vigyáz ránk. Mint ahogyan a két kardot vont huszár is vigyáz a képre, a múltunkra, a jelenünkre, a jövőnkre, a „palóc énekre”. Vigyázzunk hát mi is rá! – húzta alá. Murányi Sándor végezetül köszönettel fordult a kezdeményezők és az alkotók felé, és reménységgel az alkotással együtt élők felelőssége iránt.
