Nógrád Megye Önkormányzata

Mátraszőlősön, október 21-én tartotta az 1956-os forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó ünnepi közgyűlését Nógrád Megye Önkormányzata. Az esemény szentmisével kezdődött a Szent Erzsébet-templomban, majd a művelődési házban beszédet mondott Nagy Ádám polgármester, Becsó Zsolt országgyűlési képviselő és Skuczi Nándor megyei közgyűlési elnök.

A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésén Nagy Ádám, Mátraszőlős polgármestere azt hangsúlyozta beszédében, hogy két ünnep kiragyog a forradalmak közül. 1848. március 15. és 1956. október 23. Mint mondta, ezek testvérforradalmak. „A remény napjai” ezek, amelyek azt ígérték, hogy a magyar polgár valódi jogokat kap. A művészt, a sajtót nem köti gúzsba a cenzúra, az értelmiség szabadon gondolkodhat, a kétkezi embert sem sanyargatják többé, és nem utolsósorban nem kell hajbókolni az idegen hatalmak előtt. 1956. október 23-ról így szólt Nagy Ádám: ez a rendszerváltoztatás utáni Magyarország legfontosabb ünnepe, hiszen a szabadságot, az önrendelkezést és a függetlenséget jelenti.  Hozzátette: fejet kell hajtanunk azoknak az emléke előtt, akik fegyverrel álltak ki a világ legerősebb hadserege ellen, akik különböző tanácsokban küzdöttek a szabadságért és akik börtönben sínylődtek évekig. 

Becsó Zsolt országgyűlési képviselő beszédében kiemelte: a szabadság, a függetlenség és az önállóság nagyszerű eszmék. A mátraszőlősiektől egyik sem esik távol, hiszen elég bátrak voltak önállósodni 1991-ben. – 1956. nemcsak Budapest forradalma volt, hanem a szabadságszerető magyar népé is. Tartsuk mindig észben, hogy mi vezetett az ’56-os forradalomhoz: a szabadság és az önrendelkezés hiánya, valamint a hazugság lelket nyomorító förtelme. Mi nem engedhetünk ’48 és ’56 örökségéből. Hazánk, ez az ezerszer véráztatta föld csak Magyarország maradhat – hangsúlyozta Becsó Zsolt.

Az ünnepi közgyűlés vendége volt Bíró Barna Botond, Hargita megye tanácsának alelnöke Székelyföldről. Beszédében felidézte a székelyek október 16-i ünnepét, amely során 1848-ra emlékeztek: ezen a napon fogadta el nemzetgyűlésük azt a kiáltványt, amelyben kimondták, hogy a székely nemzet támogatja a magyar kormány törekvéseit és a székely nép a magyar nemzet része. Bíró Barna Botond szólt a szabadság és a béke kapcsolatáról is. Így fogalmazott: - Tudjuk azt, hogy a szabadság és a béke kéz a kézben jár, egyik sincs a másik nélkül. A békének nálunk három szintjét határozzuk meg: béke önmagunkban, béke a közösségünk tagjaival és béke a minket körülölelő világgal. A legfontosabb és legnehezebb talán önmagunkkal békében lenni – húzta alá és hozzátette: - Ha elérjük azt, hogy az identitásunk erős alapokon nyugszik, ha mi magunk ebben az oly labirintusi világban megtaláljuk azt az utat, amit apáink kiraktak, ha azt felismerjük, hogy célunk nem más, mint egy jobb világot hagyni magunk mögött, akkor megbékélhetünk magunkkal. Ezen feltétel teljesítése után lehetünk békében közösségünkkel – mondta és kiemelte azt is, hogy a székelyek úgy tartják, hogy közösségi boldogulás nélkül nem sokat ér az egyéni boldogulás. –  Egyensúlyban önmagunkkal, egységben a közösségen belül és egyességben a világban – tolmácsolta a székelyek hitvallását Hargita megye tanácsának alelnöke, majd azzal zárta beszédét, hogy azért hangsúlyozza a béke alapfeltételeit, mert a magyarok megőrizték azok neveit, akik életüket adták a nemzet fennmaradásáért. - A csatában a csatázó felek sosem győznek. A csatában minden fél, aki háborúzik, vesztes. Nekünk nem az célunk, hogy csatát nyerjünk, hanem az, hogy a békét megnyerjük. A békét pedig úgy tudjuk megnyerni, ha hivatástudatunk erős, ha elkötelezettek vagyunk és kimondhatjuk, hogy mi nem csak magyarok vagyunk, hanem magyarnak lenni hivatásunk – húzta alá Bíró Barna Botond.

Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke beszédében felidézte, hogy hogyan nőtt a diákok felvonulása fegyveres forradalommá 1956 októberében. Felelevenítette azt is, hogy Amerika kihátrált Magyarország mögül. - Eisenhower amerikai elnök Washingtonban TV-s, rádiós beszédében bejelentette, hogy bár csodálja a magyar népet, de nem tekinti még csak potenciális szövetségesnek sem az új magyar, s az új lengyel vezetést. Rövidebben fogalmazva: Moszkva szabad kezet kap – emlékeztetett Skuczi Nándor, majd arról szólt, hogy talán lehetett volna más a végkimenet, mint a forradalom leverése, „ha a jórészt kommunista vezetők által irányított százezer fős magyar hadsereg is ellenáll, s ha felfegyvereznek egy hasonló létszámú nemzetőrséget”. Mint fogalmazott: - Ha háborút nem is, de időt biztosan lehetett volna nyerni, s talán átterjedhetett volna a felkelés a többi rabságban lévő kelet-európai országra is. Ezt már sosem tudjuk meg. Mint ahogy azt sem, mindez milyen további véráldozatokkal járhatott volna – húzta alá a közgyűlési elnök és felsorolta azokat a helyeket, ahol szovjet-ellenes tüntetéseket szerveztek ebben az időben: Luxemburg, Brüsszel, Buenos Aires, Róma, Bécs, Berlin, Bonn, Párizs, Osló, Koppenhága, Stockholm, New York. Skuczi Nándor kiemelte: - Most meg nagyjából ugyanezeken a helyeken akarják a múltat végképp eltörölni. Volt, és van tehát világpolitikai jelentősége ’56 magyar forradalmának. Még az is lehet, hogy egy Európát végképp kettészakító, azt két egymással lepaktáló nagy birodalom uralma alatt tartó, megegyezéses „új világrend” létrejöttét gátoltuk meg. (…) Nagyon úgy néz ki, hogy manapság is a világot kijózanító szerepet vállalta fel Magyarország. Segítsünk mind, hogy sikerüljön! – húzta alá Skuczi Nándor megyei elnök az ünnepi közgyűlésen.

 

 

 

Elérhetőségek

Cím: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. Pf.: 95

Tel.: 06-32/620-150

Fax: 06-32/620-190

Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Website Security Test