Nógrád Vármegye Önkormányzata

Egy mozgalmas hónap Galíciában

A losonci k.u.k. 25. gyalogezred harcai

a Nagy Háború első havában

KOVÁCS KRISZTIÁN

Pontosan egy évszázada annak, hogy megkezdődött a Magyar Királyság

romlását hozó első világégés, mely a magyar történelem egy rövid,

ám annál több fejlődést hozó korszakát törte derékba. 1914. július 28-

án, a szerb hadüzenet napján – napra pontosan egy hónapra arra, hogy

Szarajevóban Ferenc Ferdinándot Gavrilo Princip meggyilkolta – hivatalosan

megkezdődött az a háború, mely emberek millióit emésztette fel a hosszú

évek alatt, gyermekeket tett árvává, feleségeket özveggyé, férjeket rokkanttá,

gazdaságokat romhalmazzá, államokat revizionistává, népeket szélsőséges

nacionalistává. E napon kezdetét vette a 20. század őskatasztrófája, hogy

előkészítse a talajt egy még véresebb háborúnak a század közepén, és hogy

elhintse a népek között a gyűlölet magvait.

A „pelikán városa”1 és a mozgósítás

Nógrád vármegye hajdan volt híres városa izgalommal telve fogadta

a király felhívását. Losonc város közönsége 1914. július 29-én este, Az Est

című lap táviratából értesült arról, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia

hadban állónak tekinti magát, Szerbiával. A hadüzenet híre futótűzként

terjedt a városban, az emberek izgatottan tárgyalták a fejleményeket. Az

A Nagy Háború 100

66

Kutatóterület

FMKE kávéház előtt nagy tömeg gyűlt össze, a lakosság pedig éltette a

királyt, a háborút és a hadsereget, majd nemzeti zászlókkal, énekelve járták

az utcákat.2 A város élénksége és érdeklődése a háború iránt az elkövetkező

napokban is hasonló szinten maradt. Az emberek körében augusztus elején

sem volt más téma, mint a háború, és mindenki nagyon optimistán várta

a fejleményeket. A szebb jövő reményének víziója még a háborúval járó

anyagi gondok gondolatát is elnyomta (természetesen csak egy időre). A

hatóságok is elkezdték a készülődést, fogadták a központi rendelkezéseket.

A rendőrség elkezdte érvényesíteni az 1912. évi 63. törvénycikkben foglalt

kivételes intézkedéseket.3 Férfi ak és nők egyaránt kivették a részüket a

háborúra való készülődésben. Sok nő jelentkezett önkéntes ápolónői

tanfolyamra, a férfi ak pedig megkezdték feltölteni a laktanyákat, ahol

megismerve a parancsnokokat, és egyéb szervezési munkák elvégzése után,

megkezdték a frontra való kivonulást. A háború oly lelkesítőleg hatott az

emberekre, hogy a katonák elözönlötték a várost, várva az utazás pillanatát.

A korabeli tudósító arról számolt be, hogy mindenhol katonát látni, akik

nem foglalkoznak azzal, hogy északra vagy délre viszik őket, mert „nekik

teljesen mindegy: szerbet vagy muszkát kell-e répává aprítaniok.” Losonc

lakossága alapvetően szívélyesen bánt a katonákkal. Augusztus elejére,

már egyre inkább érezhető volt az élelmiszerek drágulása, a kortársak

úgy gondolták, amint a katonaság felvonulása véget ér, a közlekedés

megindulásával megoldódnak a kereskedők szállítási nehézségei (mellyel

indokolták az élelmiszerárak növelésének szükségességét).4

Az országos hangulathoz hasonlóan a losonci polgárok is lelkesedtek a

háborúért: izgalommal várták a fejleményeket, hogy háziezredükről minél

több írást olvashassanak – ez persze, fi gyelembe véve az erőteljes cenzúrát,

nem mindig történt meg. Az áremelések a várost sem kerülték el. Az idő

előrehaladtával egyre nőttek az élelmiszerárak, sok árucikk hiánytermékké

vált, az uzsorások pedig az utolsó fi llérig megpróbálták kizsigerelni az

embereket. Ilyen háttérrel kezdte meg a 25. losonci gyalogezred a keleti

frontra való felvonulást.

1914. július 25-én rendelte el az Osztrák-Magyar Monarchia a részleges

mozgósítást, mely ekkor még csak a haderő 2/5-ét érintette, ez összesen

nyolc hadtestet jelentett. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszország

Szerbia oldalán fog beavatkozni, július 31-én az AOK5 elrendelte az általános

mozgósítást; a mozgósítás első napjának augusztus 4-ét jelölte meg, és

kérte a külügyminisztériumtól, hogy az orosz hadüzenetet is ezen a napon

adja át. Erre azért volt szükség, mivel július 25-én még azzal számoltak, hogy

Oroszország nem fog beavatkozni, ezért a 2. hadsereget a Balkáni frontra

kezdték el kiszállítani, visszafordításuk viszont nehézségekbe ütközött,

elsősorban vasúttechnikai okok miatt. Ennek következtében augusztus 4.

előtt nem volt megvalósítható a Galíciai frontra való felvonulás.6

A Nagy Háború 100

67

Kutatóterület

A 25. gyalogezred békelétszámának háborúsra való felduzzasztása már

augusztus 1-én folyamatban volt. Az egész országról elmondható, hogy

a bevonuló katonák nagy száma nehézkessé tette a kaszárnyákba való

elhelyezésüket és élelmezésüket.7 A nehézségek ellenére augusztus 6-án

megkezdődött a Monarchia csapatainak kiszállítása a keleti arcvonalra.8

A losonci ezred nem augusztus 6-án, hanem néhány nappal később,

augusztus 10. és 13. között kezdte meg utazását kelet felé. Losoncról

naponta több katonavonat indult el a frontra, melyeket zászlókkal és

gallyakkal díszítettek fel, ezen kívül különféle rajzokkal és feliratokkal

is ellátták a vagonokat (például Péter szerb király torz ábrázolásával). Az

egyes állomásokon az emberek lelkesen üdvözölték a felvonuló bakákat.

A 25. gyalogezred zászlóaljait külön vonatokban szállították ki. Amikor egy

alakulat útnak indult, nagy tömeg kísérte az állomásra. Augusztus 13-án,

amikor az ezred zászlóját vivő zászlóalj kezdte meg hosszú utazását, a város

népe egy kis ünnepséget is tartott. A város nő- és leányegyleteinek 3-3

tagú küldöttsége ment a vonathoz, megkoszorúzva az ezred zászlóját. A

koszorú egyik szalagja piros és sárga – melyek a város színei –, a másik

nemzetiszínű volt. A szalagokon az alábbi felirat állt: „Vitéz háziezredünknek,

a losonci honleányok”9. Augusztus közepére megtörtént az ezred frontra

való kiszállítása.

Tomaszowtól10 Magierowig (1914. augusztus 20. – szeptember 12.)

A losonci császári és királyi 25. gyalogezred hadrendje frontra való

kiszállításakor a következőképpen nézett ki: 4. osztrák-magyar hadsereg,

kassai VI. hadtest, kassai 27. hadosztály, 53. dandár. Körülbelül egy hét

kellett ahhoz, hogy a VI. hadtest minden alakulata kiérjen a frontra.11

A 4. hadseregnek Przemysl és Jaroszlav térsége között volt a felvonulási

területe,12 ezen belül az 53. dandár 1914. augusztus 11-től 15-ig a Nienowice,

Grabowice, Stubienko (itt volt a 27. hadosztály parancsnoksága), Baricz és

Stubno13 vonalon helyezkedett el.14 Augusztus 20-án kapták meg az ezredek

a menetparancsot. Felsőbb utasításra a VI. hadtest előnyomulási iránya

észak-kelet, Niemiróv felé, mindezt két oszlopban kellett végrehajtania. A

jobboldali oszlop előnyomulási iránya Stubno – Kalnikov – Svidnica vonal

volt, míg a baloszlop Hruszowice – Chotiniec – Vielky – Oczy vonalon

vonult.15 A 27. hadosztály is megkezdte 20-án hajnalban az előnyomulást

Tomaszow felé, a menetelés augusztus 20-tól 25-ig tartott.16 A divízió

általános előnyomulási iránya észak felé tartott (Werchrata – Lubycza

Krolewska – Belzec – Przeorsk – ezek a helységek Lembergtől 60-70 km-re

észak-nyugatra helyezkednek el egy tömbben).

A Nagy Háború 100

68

1. térkép

A 27. hadosztálytól nyugatra a magyar királyi 39. honvédhadosztály

vonult, tőle keletre pedig a császári és királyi 15. hadosztály.17 Augusztus

21-én reggel 4 óra 30 perckor folytatták az előző nap megkezdett

ütközetmenetet, majd 22-én, azon okból kifolyólag, hogy az ezredvonatok

nem tudták követni a rossz síneken a csapatokat, a hadtestparancsnokság

pihenőt rendelt el. 23-án folytatódott a vonulás Brusnon át Monasztirba. A

nehéz viszonyokat jelzi az, hogy augusztus 24-én ismételten pihenőt kellett

elrendelni a parancsnokságnak a vonatok lemaradása miatt. Augusztus 25-

én zárult le a mozgósítások, ütközetmenetek és felvonulások időszaka.18

Még 25-én a hadsereg-parancsnokság közölte az alárendelt

hadtestekkel, hogy 24-én négy orosz hadosztály elérte a Labunie –

Komarow – Czartowice vonalat (Tomasowtól kb. 25 km-re északra). Ennek

következtében a 27. hadosztály menetcélja Zurawce lett (Belzectől [1.

térkép19], ahol a hadtestparancsnokság helyezkedett el, 8 km-re keletre

légvonalban). Az ezredek délben indultak meg, egy oszlopban: Lubycza

Krolewskán (Belzectől 7 km-re dél-keletre) át Zurawcére, az orosz határt

éjszaka lépték át a csapatok. Vagyis először dél-kelet, majd onnan (Lubycza)

észak-kelet felé tettek hadmozdulatot az ezredek.20 A hadosztály éjfél

körül érte el Przeorskot (Zurawce és Tomaszow között elhelyezkedő kis

falu) (2. térkép21). A hosszú menetelésben kifáradt csapatok a községben

éjszakáztak, teljes készenlétben az ellenség közelsége miatt. Augusztus

26-án a hadosztály hajnalban fújatott riadót, csapatai három oszlopban

kezdték meg a menetelést a Pawlówkánál (Przeorsktól kb. 10 km-re északkeletre)

levő ellenség felé. Pár óra múlva kezdetét vette a 25. gyalogezred

tűzkeresztsége.

Kutatóterület A Nagy Háború 100

69

2. térkép

A 2. térkép mutatja az augusztus 26-i állapotot, a hadosztály három

oszlopát. A főoszlop Sterz ezredes, az 54. dandár parancsnokának vezetésével,

melynek elővédjét a 25-ösök három zászlóalja alkotta; a főcsapat a 85.

gyalogezred három zászlóaljából és a 67-esek két zászlóaljából állt, vonulási

irányuk: Kol. Podhorce. Bal oldalon helyezkedett el Urbarz tábornok (53.

dandár parancsnoka) vezetésével a 34. gyalog-, és a 16. tábori ágyúsezred

I. osztálya, ez a csoport Majdan Gorno felé vonult. A jobb oszlopot a 29.

vadászzászlóalj alkotta. A feladat az volt, hogy a Pawlówkánál állásban levő

orosz csapatokat tüzérségi támogatással Kol. Podhorce és Kol. Justynóvkán

át megtámadja. Az ütegek délelőtt fél 10-kor kezdték meg a tüzelést.22 A

25. gyalogezred csapatai Podhorcétől keletre helyezkedtek el. 10 óra körül

a községtől északra fekvő lejtőt gyalogsági és géppuskatűz alá vették

az oroszok. Ezután a 25-ösök a 85-ösökkel karöltve rohamra indultak.

Az ellenség ennek következtében az első állásaiból a második vonalba

húzódott vissza. A magyarok rendezve soraikat megkezdték az üldözést. Ez

alatt a 25. ezred mögött elhelyezkedő 67-esek a losonciak egy zászlóaljával

előrenyomultak, és az északra fekvő erdőbe hatolt be, az oroszokat itt is

visszahúzódásra késztetve. Délben a 25. és 85. gyalogezred arcvonala

a Pawlówkától délre fekvő erdőszélen húzódott, ezt a vonalat az orosz

katonák a főállásukból erőteljes gyalogsági-, tüzérségi- és géppuskatűzzel

szórták meg. A magyar csapatok viszonozták a tüzet, ennek következtében

egyórás tűzharc kezdődött el. Mindkét ezred (25., 85.) súlyos veszteségeket

szenvedett, ennek ellenére egészen a Pawlówkától északra fekvő magaslat

A Nagy Háború 100 Kutatóterület

70

lábáig nyomultak, ahonnan kis csoportokban folytatták az előretörést. A nap

végére sikerült elfoglalni a pawlówkai magaslatot. Este 6 órára a 85. ezred

tartalék zászlóalja az ellenség maradványait végleg átkarolta, és Jozefowka

(Pawlówkától 2 km-re északra) felé szorította. A 25. gyalogezred Pawlówkán

gyülekezett, és ott is táborozott le.23

Az éj leple alatt az orosz alakulatok észak felé kezdték meg az elvonulást;

a 27. hadosztály az ellenséget üldözve Werechanie – Rachanie irányába

nyomult előre, és augusztus 30-ig ez a terület volt a hadosztály (és a losonci

ezred) harci eseményeinek színtere (3.térkép).24

3. térkép

Augusztus 27-én az előnyomulás két csoportban történt; a jobb oldalit

Sterz ezredes vezette, a baloldali csoportot pedig Urbarz tábornok.25

Baloldalon csoportosultak a 25., 34. és 85. gyalogezredek; az első vonalban a

34-esek, mögöttük a 85-ösök, balra lépcsőzve pedig a 25-ösök helyezkedtek

el.26 Az erők a Werechaniétől délre eső vadászlaknál csoportosultak és ezen

keresztül folytatták az előretörést. Kora délután a hadosztályparancsnokság

Kutatóterület A Nagy Háború 100

71

elrendelte az Urbarz csoport előnyomulását, ennek következtében azonban

csak jelentéktelen területet sikerült elfoglalni, ezért délután hosszú pihenőt

rendeltek el. A pihenő intézkedés kiadása után érkezett a hír, hogy a 27.

hadosztály mellett harcoló 15. (miskolci) hadosztályt három oldalról támadták

meg az oroszok, ezért segítséget kérnek. Az értesülést a 27. hadosztálynál

nem vették komolyan, és nem is történt jelentős intézkedés az ügyben, hogy

a segítségükre siessenek. Mindössze Sterz ezredes irányított egy zászlóaljat

Jozefowkáról Wolka Pukarzówskára (Jozefowkától keletre, légvonalban 8

km), de harcban nem vettek részt. Augusztus 28-án reggel terjedt el a híre,

hogy a 15. hadosztály vereséget szenvedett nem messze W. Pukarzówska

mellett Pukarzownál. A 27. hadosztály Typin és Podhorce irányából várta a

támadást, ennek következtében Pawlówkát és a tőle délre eső magaslatokat

igyekeztek a csapatok elfoglalni.27 Tartottak ugyanis attól, hogy az orosz

erők a keletkezett hézagot kihasználva a VI. hadtest harcvonalának háta

mögé törnek, ami be is következett, mivel az ellenség a Podhorce –

Typin – Hopkie vonalból (vagyis hátulról) megszállta a pawlówkai erdő

déli szegélyén elterülő dombokat.28 Ekkor a losonci ezredet közvetlenül a

hadosztályparancsnok irányította. Délre abbamaradtak a harcok, mindössze

1-1 ágyúdörgés hallatszott csak, így a csapatok ki tudták magukat pihenni.29

Felvetődhet a kérdés, hogy az orosz csapatok miért hagytak fel a támadással?

Erre a magyarázat az, hogy az ellenség a hadszíntér szomszédos területén,

Komarownál vereséget szenvedett, ezért a 27. hadosztállyal szemben

álló erők inkább nem erőltették tovább a harcokat.30 Augusztus 29-én a

hadosztály parancsot kapott arra, hogy a Zwiartow – Rachanie vonalon

harcban álló csapatok segítségére siessen. Augusztus 30-án az ezredek

Rachanietől észak-keletre helyezkedtek el; ezen a napon veszteséges és

balsikerű harcok folytak a területen, a hadosztály regimentjei ronccsá lőve

vonultak Rachanien át. A hadtestparancsnokság az állások tartását követelte.

Az oroszok Pukarzowon át (ahol a 15. hadosztály vereséget szenvedett)

nyomultak előre, ekkor az 53. dandár Pawlówkától északra helyezkedett el,

komolyabb támadás pedig csak a Rachanienél álló 25. ezredet érte, azonban

a regiment helytállva, visszavonulásra kényszerítette az orosz csapatokat.

Augusztus 31-én felsőbb parancsra támadást rendeltek el: a VI. hadtestnek

délről kellett megtámadnia a Komarownál levő ellenséget.31 Ezen a napon a

25. ezred II. és III. zászlóalja Jozefowkától délre helyezkedett el.32 Szeptember

1-én, a hadosztály arcvonalán nyugalom honolt a reggeli órákban. Délután

kezdődött meg a vonulás, melynek következtében szeptember 6-ra elértek

Magierow33 elé (Rava Ruskától délre, Rachanietől kb. 35 km-re), ahol az

oroszok műszakilag megerősített állásokban várták a magyar bakákat. Itt

került sor a következő jelentősebb összetűzésre.34

A Nagy Háború 100 Kutatóterület

72

4. térkép

1914. szeptember 6-án kezdődött el a magierowi csata, mely egészen

szeptember 11-ig tartott.35 Szeptember 6-án a harcok kezdetével az orosz

gyalogságra tüzérségi tüzet szórtak a magyar ágyúk, melyre az orosz tüzérség

is válaszolt. A losonci ezred szempontjából kiemelendő a negyedik csatanap

(szeptember 9.), amikor este 7 órakor az ellenség tüzérségi előkészítés után a

hadosztály jobb szárnyára támadott, ahol a 25-ös regiment harcolt (karöltve

a 17. vadászzászlóaljjal), és tüzérségi támogatással visszautasították az

erőteljes orosz támadást. Szeptember 10-én a csata egész napon át zajlott,

ekkor a 25. és 67. gyalogezred súlyos veszteségeket szenvedett el, a 25-ösök

elveszítették két századparancsnokukat is: Nemák és Böck századosokat.

Éjfélre elcsendesedett a csatatér.36 Dr. Cseh János, a 11. század parancsnoka

a következőképpen emlékszik vissza erre a napra: „ebédidő körül a

lövészárokba lettünk parancsolva. A tőlünk 200-300 lépésre elterülő erdő

felől az ellenséges tüzérség erőteljesen tüzelt, közülünk azonban senki sem

sérült meg, csak egy gyalogos katona karját fúrta át egy eltévedt gyalogsági

golyó… Estefelé elrendelték a visszavonulást. Az éjszakai visszavonulás

felejthetetlen látvány volt. Magierownál a harc teljes dühvel folyt. Az ágyúk

mennydörgő csattogása, a géppuskák kattogása és a gyalogsági fedező tűz

pattogása egy heves, borzasztó szépségű nyári záporra emlékeztetett…”37

Cseh százados visszaemlékezésében szeptember 10-re teszi a visszavonulást,

Kutatóterület A Nagy Háború 100

73

azonban szeptember 11-e volt az utolsó csatanap, mikor a támadó oroszokat

visszaverték, a sötétség beálltával pedig az egész vonalon feléledt a harc.38

A 25. ezred Magierowtól észak-keletre helyezkedett el, hátrább az I. és II.

zászlóalj két-két százada, előretolva pedig az I. zászlóalj két százada, tőlük

északabbra a III. zászlóalj.39 A délután folyamán érkezett a hadosztályhoz

a visszavonulási paranccsal Bardolff ezredes; szeptember 12-én pedig

megkezdték az ezredek a hátrálást.40

A magierowi összecsapás a második lembergi csata keretében zajlott

le. Ennek következtében a lembergi fejlemények erőteljesen kihatottak a

harcok ezen színterére is. Lembergnél szeptember 9-e után az osztrákmagyar

csapatok kimerültek, ráadásul az orosz ellenállás is fokozódott,

ennek következtében a támadás összeomlott; az 1. és 4. hadsereg,

feladva arcvonalát, a San folyó mögé kezdte meg a visszavonulást. Az

AOK szeptember 11-én valamennyi hadsereg számára kiadta az általános

visszavonulási intézkedést, ezzel pedig a majdnem egy hónapig tartó galíciai

csata az osztrák-magyar csapatok vereségével zárult.41

A Pesti Naplóban és a Losonci Újságban is megjelent egy cikk a Tomasow

környéki harcokról, melyben két 25-ös katona hősies magatartásáról

emlékeznek meg: „A losonci 25-ik gyalogezred Tomasownál a leghevesebb

ágyútűzbe került. Nem állanak meg a felvonuló századok, de rohannak előre.

Fichtl Hugó és Relics Milán századosok a hősiesség nemes példáit adják a

legénységnek. Mindig elől járnak a tűzvonalban. Fichtl századost a lábán,

Relics századost a vállán éri golyó, de ki nem állanak a sorból, bukdácsolva,

tántorogva vezetik a rohamot. – Előre losonciak, míg bennünket láttok! És

a losonciak mennek is. A két századost csak akkor viszik el az egészségügyi

katonák, mikor mindketten újabb srapnel sebeket kapnak.”42

A harcokban megfáradt 25-ös bakák is megkezdték visszavonulásukat,

 

nem sejtve azt, hogy majd négyévnyi megpróbáltatás áll még előttük.

Hi there

Elérhetőségek

Cím: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. 

Tel.: 06-32/522-520

Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Website Security Test